Ahogy lassan lépegetünk az Advent felé, egyre fontosabbá válik a kérdés, idén milyen recept alapján készüljön a mézeskalács? Minden évben megküzdünk ugyanis a száraz-nem puhul hamar-meg sem puhul kérdéskörrel.
Névnapomra kapott Rupáner könyvecskémben (Rupáner-Konyha) erre is megkaptam a választ, gyakran látogatom egyébként magát a blogot is, szuper szerintem. Az alapreceptet tőle kölcsönöztem, az adagot harmadoltam. Aszalt gyümölcsös-diós-mogyorós változat is tervben van.
És hihetetlen, de kivettem a sütőből, és máris puha volt, és azóta is puha lenne, ha lenne még belőle ;), de másnap is csodálatos állaga volt. Pufi, puha, illatos, tökéletes, de tényleg! El sem hiszem, hogy van ilyen!! Vettem is egy új hóemberes kekszes dobozt, hogy a továbbiaknak méltó helye legyen :).
Hozzávalók:
– 330 g liszt: fele búza finomliszt, fele teljes kiőrlésű búzaliszt
– 1 tk. szódabikarbóna
– 1 tk. mézeskalács fűszerkeverék
– 1 tojás
– 10 dkg vaj
– 0,8 dl méz
– 6 dkg porcukor
– 1 csipet só
A száraz hozzávalókat keverd össze egy tálban, majd add hozzá a picit olvasztott vajat, a tojást és a mézet, gyúrd össze!
Lisztezett deszkán nyújtsd ki 1 cm vastagra, kedved szerint szaggasd, és mehet az alsó-felső sütés üzemmódban 170 fokra előmelegített sütőbe!
Ezt az isten-áldása receptet, csak egy módon ronthatod el: ha túlsütöd! Úgyhogy, figyelj rá oda nagyon, 7 perc után vedd ki őket, egyet 1-2 perc hűlés elteltével törj félbe, jó-e, ha nem, maximum 1-2 perc kellhet még neki. 10 perc sütés méziknél a non plus ultra!
Várom a visszajelzéseiteket, hogy vált be Nálatok!
